Dunaharaszti Pest megyében, Budapesttől délre és a Dunától keletre, több mint félezer négyzetkilométer nagyságú„városüres” térségben fekszik.
Területe: 29,17 km2, népsűrűsége 2002-ben: 2368 fő/km2, lakossága 2002-ben: 16798
Közlekedési csomópont: Térségében találkozik a Budapest-Ráckevei HÉV-vonal, a Budapest-Kelebia vasútvonal, valamint az 51-es, 50-es, M5-ös és 510-es főközlekedési út az M0-s körgyűrűvel.
Az elmúlt 6-8 évben Budapest „alvóvárosából” modern nagyiparral rendelkező térségközponttá vált.
Gazdaság: Előrevivője a rendkívül gyors gazdaságfejlődés. Munkahelyeinek száma 8 év alatt megháromszorozódott. Egykor a dolgozók kétharmada ingázni kényszerült, ma már több a dunaharaszti munkahely, mint a helybeli munkavállaló.
Iparterület: Egyik büszkesége az új, modern, környezetbarát hetven hektáros iparterület, ahol évtizedünkben több mint 30 új gazdasági szervezet, köztük több multinacionális cég telepedett le.
Kereskedelem: Piaca egyike a legnagyobbaknak a megyében. Négy bankja térségi szerepkörrel is működik. Élelmiszer-nagyáruházai és egyéb szaküzletei 10-15 kilométeres körzetben bírnak térségi vonzerővel.
A fejlődés motorja, hogy az M0-s körgyűrű megépülése nyomán - a budaörsi közúti csomóponthoz hasonlóan - az ország egyik legfontosabb közúti tranzit-központjává vált.
Térségi szerepe szempontjából döntő, hogy naponta 176 vonat-, autóbusz- és HÉV-járatpár köti össze a fővárossal és vonzáskörzete többi településével.
Iskolaközpont: Részben a múltból örökölten iskolaközpont is. Különböző jellegű iskolái sok településről fogadnak tanulókat. Három általános iskolája mellett 4 és 6 évfolyamos - “UNESCO”-kapcsolatokat is ápoló - gimnáziuma és országos beiskolázású szakközépiskolája van, ahol felnőttoktatás is folyik.
Üdülőtelepülés: Dunaharaszti üdülőtelepülés is. A szezonális belföldi és külföldi üdülők száma 2500-3000. Nemcsak a Kis-Duna és a Duna-Tisza csatorna mellett, de a tiszta vizű bányatavak körül is üdülőcentrumok épültek ki.
Arculatán is érződik, hogy üdülőhelyként emelkedett ki a falusi települések sorából. Magas épület kevés akad, de a házak 90%-a virágos, előkertes.
Infrastruktúra: Az infrastruktúra kiépítettsége a térségi átlagnál jóval magasabb. A villany-, víz-, gáz- és telefonhálózat teljesen kész. A csatornázás kiépítése befejeződött. A szilárd utak aránya megközelítőleg 60%, a csapadékvíz-elvezető rendszert is most építik ki.
Dunaharasztiban - kultúráját megtartva és művelve - több nemzetiség él együtt: német, cigány és bolgár kisebbségi önkormányzata is működik.
Társadalmi élete nagyon gazdag. Több mint 30 különböző célú egyesület és alapítvány működik a városban, a sportegyesületek és szakosztályok száma is húszon felül van.
A történelmi egyházak mellett megjelentek a településen az új felekezetek is. A településen 9 templom, illetve imaterem van.
Kulturális élete is sokszínű. A helyi szervezetek közül a Polgári Kör, a Művelődési Ház, a Zeneiskola, a Német Kisebbségi Önkormányzat és az egyházak hagyományosan kulturális és nemzetiségi napokat rendeznek. Rendszeresek a művészeti kiállítások, zenei rendezvények, szellemi fórumok, irodalmi összejövetelek.
Térségi és kistérségi kapcsolatok: Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, SAPARD Program: „M0”-s Dél-keleti Régió, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.
Nemzetközi kapcsolatok: Városi szinten testvérvárosi kapcsolatot építettünk ki a németországi Altdorf b.Nürnberg várossal. Ezen kívül a szervezetek és intézmények több nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek, a gimnázium pl. hat ország iskoláival tart kapcsolatot.
Területi központ: Dunaharaszti ezenfelül egy több mint félezer négyzetkilométeres - a Kis-Duna és az 50-es főközlekedési út közti - kistérség központja. Ezen térségében, melynek „minden útja Dunaharasztiba vezet”, összesen 11 település található 56000 lakossal.